tapogató
tapogató melléknév és főnév
I. melléknév Olyan, ami, aki tapogat. Tapogató csáp; bátortalanul tapogató gyerek. [A rák] csendesen mozgatja két tapogató szarvát, amiről a köznép az hiszi, hogy az bajusz. (Jókai Mór)
II. főnév -t, -ja
1. (népies, halászat) Alul és felül nyitott, rendsz. vesszőből font, kosár formájú halászó eszköz, amellyel a hal útját a vízben elzárják, és belőle a halat a felső nyíláson át kézzel kiveszik. Nyeles, nyeletlen, zsákos tapogató; tapogatóval halászik. || a. (tájszó) Vesszőből font, alul széles, felül szűk nyílású tágas kosár, amely alá a baromfikat rekesztik; kas, borító, borítókosár.
2. (rendsz. többes számban) (állattan) Alsóbbrendű állatoknak a száj körül levő, hosszú, vékony és nagyon mozgékony, főleg tapintásra, érintésre, tájékozódásra való testrésze; csáp.
tapogatójú; tapogatós.
