táperő
táperő [p-e] főnév
1. <Táplálkozási anyagban> tápérték. A magyar búza tápereje magas fokú. || a. (ritka) <Talajban> termőerő. A hideg éjszakon… csekély a föld tápereje. (Csengery Antal)
2. (ritka, irodalmi nyelvben) Vmi, ami vmely lelki, érzelmi állapotot, folyamatot táplál; táp. Hite, szerelme újabb táperőt kapott.
táperejű; táperős.
