tanúvallomás
tanúvallomás főnév (jogtudomány, hivatalos)
<Hivatalos eljárás során> tanúként tett vallomás, nyilatkozat; a tanú vallomása. Hamis tanúvallomás; tanúvallomásra szólít fel vkit; tanúvallomást tesz. Barátja ellen kell tanúvallomást tennie. (Szigligeti Ede) A tanúvallomásuk eleinte pontosan összeillett… Azóta ellentmondás kezdett mutatkozni közöttük. (Hunyady Sándor) || a. Ennek írásba foglalat formája, írott szövege. A vádlott előtt felolvasták a tanúvallomásokat. Igaza lehet, de én mégis látni óhajtanám az összes tanúvallomásokat és bűnjeleket. (Mikszáth Kálmán)
tanúvallomási.
