tanúságtétel

Teljes szövegű keresés

tanúságtétel főnév (választékos)
1. Az a cselekmény, amellyel vki vmely tárgyban v. ügyben bizonyságot tesz, tanúskodik. Tanúságtételre behívták.  Atyámat kell tanúságtételre kérnem, ő… megértett engem. (Vas Gereben)
2. Ennek tartalma. Tanúságtétele nem igaz.  Mindennemű tanúságtételeket együvé hasonlított [= összehasonlított]. (Szalay László)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT