tábor

Teljes szövegű keresés

tábor főnév -t, -ok, -a
1. (katonaság) <Hadviselés v. hosszabb gyakorlatozás idején> a hadsereg alakulatainak megtelepedő v. tartózkodási helye a rajta levő építményekkel (sátrak stb.) és erődítésekkel együtt. Álló tábor; katonai, nyári téli tábor; táborba száll; tábort bont; tábort üt. A tábort árokkal és árokkal és sánccal veszik körül. A sereg téli táborba vonult.  Mezőn üte tábort Lajos és vezéri. (Arany János) A táborban sok a csőcselék. A hadat mindenféle görög kereskedő, kötéltáncos, örmény, lókupec… kíséri. (Gárdonyi Géza) Szeged táján, réges-régen A füvellő téres réten Etelének tábora volt. (Juhász Gyula)
2. Vmely közösségnek sátrakból, barakkokból, ideiglenes lakóházakból álló, átmeneti, alkalomszerű tartózkodási v. lakóhelye. Koncentrációs tábor; nyári tábor. Idegeneknek a tábor területére lépni tilos.
3. A táborban (1, 2) megszállt, megtelepedett közösség, a tábor lakóinak összessége. Az egész tábor rajta nevetett.
4. A táborban (1–2) folyó közösségi élet, táborozás. Nagyon szerette a nyári táborokat.
5. (katonaság, régies, irodalmi nyelvben) Katonai csapat, sereg.  [A magyarokhoz] Nem ronthatott el tégedet egykoron A vad tatár khán xerxesi tábora S világot ostromló töröknek Napkeletet leverő hatalma. (Berzsenyi Dániel) Ütközet lesz. Csatarendben Áll a magyar tábor. (Tompa Mihály)
6. Azonos célra összegyűltek v. együtt haladók csoportja, tömege. A búcsúsok, a városok tábora. || a. (ritka, régies) Egy csoportba verődött, együvé terelt állatok tömege, csoportja.  A kanász kalibája felé terelé már A röfögő tábort. (Arany János)
7. (átvitt értelemben, választékos, sajtónyelvi) Vmely szempontból összetartozó v. ilyennek tekintett személyek kisebb-nagyobb csoportja. A dolgozók, az előfizetők tábora; barátaink hatalmas tábora; a hadigondozottaknak csaknem félmilliós tábora.  Az ön… véleményére nemcsak olvasóinak itthoni… tábora figyel. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben, választékos, sajtónyelvi) Az egy pártba v. azonos munkakörbe tartozók ill. az együttérzők, egy véleményen levők közössége. A konzervatívok, a liberálisok tábora; a kárörvendők, a közömbösök, a segítők tábora; a szocializmus tábora. A világ két táborra szakadt.  A magunk táborához kell számítanom Czakó Zsigmondot. (Jókai Mór) S hol táborokba gyűlt bitangok | verseim rendjét üldözik, | fölindulnak testvéri tankok | szertedübögni rímeit. (József Attila)
8. (tájszó, műszaki nyelv) <Mész- és téglaégetésben> az égetésre összerakott tégla v. mészkő halmaza, tömege. A téglát táborba rakta.
Szóösszetétel(ek): 1. táborbontás; táborjárás; táborjáró; táborkerítés; táborkonyha; táborlakó; táborőrség; táborpiac; tábortan; táborütés; táborverés; táborzaj; 2. béketábor; cserkésztábor; edzőtábor; ellentábor; építőtábor; fogolytábor; gyűjtőtábor; hadifogolytábor; haláltábor; munkatábor; olvasótábor; sátortábor; szekértábor; úttörőtábor.
táborbeli; táboros.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT