szén
szén főnév szenet [e-e], szene [e-e]
1. (vegyi ipar) A szerves vegyületek nélkülözhetetlen eleme, minden szerves anyagnak egyik fő alkotórésze; több százezer vegyületben előfordul (C). A gyémánt, a grafit elemi állapotban levő szén.
2. Kőszén, ásványi szén (természetes állapotában v. tüzelőként). → Barna szén; → darabos szén; izzó, parázs, parázsló szén; → porló szén; → porosz szén; szenet bányász, fejt, szállít; szenet lapátol; szénnel fűt, tüzel. A hegyben szén van. Szenet rak a tűzre. A gép sok szenet fogyaszt. A hajó, a mozdony szenet vesz föl. Hideg van…. Fázom…. friss szenet a tűzre! (Kiss József) Ásott egy jókora vermet, azt…telehordta valamelyik nagy gyár salakjából kiválasztott használható szénnel. (Gelléri Andor Endre) || a. (jelzővel) (átvitt értelemben) Energiát szolgáltató anyag. Fehér szén: a vízi energia; folyékony szén: a kőolaj; (ritka) kék szén: a szél energiája.
3. Szerves anyag elégtelen elégése után visszamaradó, többé-kevésbé tiszta szén v. korom. Szénné ég vmi; szénné éget vmit. Szalmatűznek hitvány a szene. || a. Faszén. Szenet éget; szénnel szűr vmit. A vasalóba szenet tesz. || b. Állati szén: állati anyagok (csont, hús, vér) száraz desztillációjával előállított, nehezen elhamvadó anyag. || c. Ilyen anyaggal készített gyógyszer. Orvosi szén; szenet szed. || d. Különleges eljárással készített, préselt, finom szemcséjű faszénből való rudacska, amelyet rajzolásra használnak. Szénnel rajzol. Szénnel festett a könyvekből kitépdelt papirosokra betűket. (Kazinczy Ferenc) Az esőverte, szürke falon, vörös krétával és szénnel írott nevek voltak láthatók. (Krúdy Gyula)
4. (fizika, műszaki nyelv) Finomra őrölt, megfelelő kötőanyaggal kevert grafitból készített s magas hőfokon jó vezetővé izzított, elektródaként haszn. lemez, pálca, kis rúd.
5. (népies, régies) (Eleven) szén: parázs. Csípővassal szenet tett a pipájába tömött dohányra.
Szóösszetétel(ek): 1. szénacél; szénakna; szénajánlat; szénállomány; szénállomás; szénanód; szénanyag; szénátalakulás; szénatom; szénbázis; szénbrikett; szénbuktató; széncsille; széndara; széndarab; szénellátás; szénfejtő; szénfeldolgozó; szénfelhasználás; szénfogó; szénfogyasztás; szénfúró; széngarmada; széngazdálkodás; széngőz; szénhiány; szénhordás; szénhordó; szénhulladék; szénhuta; szénigény; szénipar; széniszap; szénjegy; szénkátrány; szénképződés; szénkereskedés; szénlapát; szénlemez; szénmázsálás; szénmennyiség; szénpad; szénraktár; szénrészecske; szénréteg; szénrög; szénrúd; szénsalak; szénszállítás; szénszállítmány; szénszegény; szénszükséglet; széntakarékosság; széntároló; széntelep; szénterület; szénvagon; szénválság; 2. aknaszén; csontszén; daraszén; diószén; faszén; kovácsszén; kőszén; porszén; rajzszén; tojásszén.
