számít
számít ige -ott, -son; -ani (-ni)
I. Vminek a mértékét, értékét, lehetőségét megállapítja, ill. próbálja megállapítani.
1. tárgyas Vmit vmennyire számít: számokkal végzett műveletek alapján megállapítja, hogy vmely összeg mekkora. Az összes kiadást száz forintra számította. || a. tárgyas (Vmitől) számít: vmit alapul, kiindulási pontul véve állapít meg vmely összeget, ill. számban kifejezett mértéket. Mától számítva egy hétre; a talajtól számítva egy méter magas. A hegyek magasságát a legközelebbi tenger felszínétől számítják. Maguknak való emberek azok, innen-onnan ötödik esztendőre forduló házasok, mert úgy kell számítani, hogy már az esküvő előtt is együtt éltek. (Móra Ferenc) || b. Vmit vmitől számít: vmely időtartamnak, korszaknak a kezdetét vmely időpontra teszi. Az újkort Amerika felfedezésétől számítjuk. || c. (tárgy nélkül) Számokkal művelete(ke)t végez, hogy bizonyos eredményt megkapjon: számol. Egész nap töprengett és számított.
2. tárgyas Vmihez számít: vmely összeghez <más, rendsz. kisebb összeget> többletként hozzáad; hozzászámít. Vmihez kamatot, pótdíjat, felárat számít. Számítsa a többihez! A termelői árhoz 10% hozzájárulást számítunk. || a. tárgyas <Számvetésben vmely összeget> tételként figyelembe vesz, és más tételekhez hozzáad. Most ne számítsuk az apró kiadásokat. || b. tárgyas <Számolásban> vmely egységre eső mennyiségként feltételez, és további számolási műveletek alapjául tekint. 50 kiló búzát számítunk keresztenként. Fejenként v. minden személyre öt szendvicset kell számítani. Egy esztendőre csak háromszáz napot számítva, a többit leütve az ünnepekre, háromezerhatszáz forint ezüstben… (Móra Ferenc)
3. tárgyas Vhogyan, vmennyiért számít: <árut, munkát, szolgáltatást> bizonyos összegre becsül, és annyit kér érte; vmely összegért ad. Hogy számítja? Mennyiért v. mennyibe számítja? Olcsón, drágán számította. [A] Társas vacsorákat… 1 frt 20 krajcárjával számítja csak, (Tolnai Lajos) Ha már nagyon viselt, megadom az árát; mire számítják? (Justh Zsigmond) || a. Vmit, vmennyit számít vmiért: <ár, ellenszolgáltatás fejében> vmely összeget kér érte. Sokat számít ezért a használt bútorért. Mennyit számít a munkáért? Négy forintot számított egy fej karfiolért. Nagy munkadíjat számított ezért a kis munkáért.
4. tárgyas (átvitt értelemben) Vhova számít: vhova, vmely csoportba, közösségbe sorol, oda tartozónak tekint vkit, vmit. Vö: ideszámít, odaszámít (1). A legjobb írók közé számítják. Őt nem számítják hozzátok. Őt ne ide számítsd. Engem is oda számítanak, ahova téged. Ezt a pontot ne ide számítsd. Ezt a jobb könyvekhez számítom. Mi őseinkhez számítjuk Etelét. (Arany János) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Vminek minősít, tart, tekint vmit. Ezt én gyenge munkának számítom. Munkáját kitűnő teljesítménynek számíthatjuk. Nyereségnek kezdte számítani a halált. (Arany János) || b. tárgyas (átvitt értelemben) Nem számítva (azt): nem is tekintve, nem is véve figyelembe.
5. Vmit számít vmire: becslés alapján úgy gondolja, úgy tervezi, hogy vmely összeg v. vmely idő szükséges és elegendő vmihez; vmit előirányoz vmire. 100 forintot számítok az útra. Fél napot számíts erre a munkára. || a. tárgyas (átvitt értelemben) <Pongyola szóhasználatban.> Vmit számít tenni: úgy tervezi, hogy vmit tesz. Szerződést számít kötni más országokkal is. || b. tárgyas (tárgy nélkül is) (átvitt értelemben) Tervez. Vmit vmire v. vmibe számít: úgy gondolja, hogy vmi annyi időt vesz igénybe. Négy hétre számította a tatarozást. Egy pár hónapra sem számíthatok, s nem intézkedhetem előre. (Arany János) Utunkat három-négy napba számítják. (Móricz Zsigmond) || c. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka) Mérlegeli a dolgokat; latolgat, töpreng. Ama szent haragban, mely soha nem számít, Midőn szórja méltó dühének villámit, Haragodban bízom és hiszek, óh nemzet. (Arany János)
6. tárgyatlan (átvitt értelemben) Számít vmire: úgy sejti, úgy gondolja, hogy megkap, elér vmit, v. hogy vmi bekövetkezik; el van készülve rá. Nagy termésre számít; a legrosszabbra számít. Nem számítottam rá. Erre ne is számítson! Számítunk az esőzés megindulására. Annak az embernek már felesége van, meg kis családjai vannak, oda [= arra] hát ne is számítson, hogy az elvegye. (Tömörkény István) Optimista természet volt… olyas valamire számított, hogy valami remek hírrel kelti fel álmából a csengetés. (Hunyady Sándor) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben, rosszalló) Vmire számít: másnak vmely gyengéjére, hibájára v. vmely másnak hátrányt okozó, neki pedig előnyös eseményre alapozza, építi eljárását v. tervét. A szálhámosok másnak a jóhiszeműségére számítanak. A támadók a kis ország felkészületlenségére számítottak. A reakciós kormány arra számított, hogy a háború segít a politikai helyzet megszilárdításában. || b tárgyatlan (átvitt értelemben) Vmire igényt tart; bizonyosra, biztosra veszik. Elismerésre, érdeklődésre számít. Számítok közreműködésedre. Mindig számíthatunk a támogatására. Mikor számíthatok a cikk megjelenésére? Számíthattok rá, hogy elkészül. Arra… veszett kutya módra számítok, hogy Pesten minél elébb vendégem léssz. (Petőfi Sándor) Száz forint adományra számítanak tőlem. (Mikszáth Kálmán) Arra számított, hogy ahogy telik-múlik az idő, majd… Mátyásnak is be kell ismerni, hogy mégiscsak okos asszony ő. (Móra Ferenc) || c. tárgyatlan (átvitt értelemben) Számít vkire: várja őt magát v. segítségét, támogatását. Rám számíthat. Számítok magára. Vendégekre számít ma este. Hatalmas pártfogóra számított. A gyermek se számítson tovább a szülőre: a fecske csak addig tartja el a fiait, míg szárnyra nem kelnek. (Móricz Zsigmond)
II. Vmilyen értéke, érvénye, lényege, mivolta van.
1. tárgyatlan (-t ragos mértékhatározóval) (Vmennyit) számít: bizonyos értékben kell figyelembe venni; annyit ér. Keveset, sokat számít. A csikó meg a felső huszat számít ebben a furfangos játékban. (Tömörkény István) Az ő élete, az a bizony nem sokat számít. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (régies) Vmennyit elér, kitesz. Cynthiának meg kellett számlálnia érverését, hogy meggyőzze, miszerint az most is hatvankettőt számít egy perc alatt. (Jókai Mór) || b. tárgyatlan Vhányszor számít: bizonyos arányban v. annyiszor kell figyelembe venni. Ez az út ilyen melegben duplán számít. A háborús esztendők kétszeresen számítanak. (Mikszáth Kálmán) || c. (átvitt értelemben) Érvényes. Számít ez a gól, vagy nem számít?
2. tárgyatlan (-t ragos mértékhatározóval) (átvitt értelemben) Bizonyos jelentősége, fontossága van. Nem számít: a) nem fontos; b) mindegy, nem törődöm vele; nagyon is számít; keveset, sokat számít. Mit számít ilyenkor a testi erő!? Ott volt mindenki, aki csak számít. Itt… csak hercegnél kezd az ember számítani. (Justh Zsigmond) Mindazoknak az uraknak, akik valamit számítottak a kis határszéli városkában, egytől egyig óspanyol bajuszuk… volt. (Krúdy Gyula)
3. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vminek, vmilyennek számít: vminek tekintik, tekinthető, annak kell tekinteni. Ez hibának számít. A gyöngytyúk is háziállatnak számít. A munkásbíró közhivatalnoknak számít. Te nem számítasz vendégnek. A rabszolga nem számított embernek. Ez náluk már szépnek számít. Ebben a parlamentben… mindenki följebb [= nagyobbnak] számít a valódiságánál. (Mikszáth Kálmán) Valósággal áldásnak és szerencsének számította a „nemzet”, hogy az uralkodó… segítségére jön. (Móricz Zsigmond) Óriási poénnak számított, hogy egy igen előkelő, öreg dáma… szeszélyes kedvében védelmébe vette az üldözöttet. (Hunyady Sándor) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vmihez v. vkik közé számít: vhova, vmely csoportba, közösségbe tartozik, oda sorolható, odatartozónak tekinthető, ill. tekintendő. Vö: ideszámít, odaszámít. (2). Ez nem ide számít, hanem a másik csoportba. Ő is oda számít, ahová te. A nemességhez számít. Még mindig a legszebb asszonyok közé számít.
Igekötős igék: átszámít; beszámít; beleszámít; elszámítja magát; felszámít; hozzászámít; ideszámít; kiszámít; leszámít; megszámít; odaszámít; összeszámít; utánaszámít; végigszámít; visszaszámít.
számítható; számított; számíttat.
