szurkolás [2]
szurkolás [2] főnév -t, -ok, -a
A szurkol [2] igével kifejezett állapot; az a tény, hogy vki(k) szurkol(nak). A diákok szurkolása latin órán; a nézők szurkolása a mérkőzésen. Az utolsó huszonnégy órában teljes erővel jelentkezett a szurkálás, az az érzés, mely lámpalázból, szédülésből, fejfájásból, oldalnyilallásból, émelygésből, hascsikarásból tevődik össze. (Kosztolányi Dezső)
