szürcsöl
szürcsöl ige -t, -jön (hangutánzó)
1. tárgyas <Folyékony anyagot, italt> egyszerre kis mennyiségben, csücsörített ajakkal, jellegzetes hang kíséretében szájába szív. Szürcsöli a bort, a levest. Élvezettel szürcsöli a kávéját. Szürcsölte a teát s át gyermeteg szemén Tréfás árnyat vetett a fordult talpu csésze. (Tóth Árpád) Az asszony a kistányérba öntötte a maradék tejet, s a macska boldogan kezdte szürcsölni. (Móricz Zsigmond) || a. (tárgy nélkül) Ilyen módon eszik v. iszik. Ne szürcsölj!
2. tárgyas (ritka, választékos) <Italt> kényelmesen, apródonként, élvezettel iszik. Itt e magános völgyben, az ebnapok Hevét kerűlhedd… Árnyékban itt a leszboszi könnyű bort Szürcsölheted. (Arany János–Horatius-fordítás) Már egészen fel volt öltözve, és reggelijét szürcsölte. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyas (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Örömet, boldogságot> lassan, apró mozzanatokon át élvez. Az élet örömeit szürcsöli.
Igekötős igék: beszürcsöl; felszürcsöl; kiszürcsöl; leszürcsöl.
szürcsölés; szürcsölget; szürcsölő; szürcsölt.
