szüneteltet
szüneteltet [e- ë-e] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë] ..essen [e- ë] (hivatalos)
1. Szüneteltet vmit: elrendeli, meghagyja, kieszközli, hogy vmi szüneteljen. A felvonulás ideje alatt a villamosjáratok forgalmát szüneteltetik.
2. Szüneteltet vmit: vminek működésében bizonyos időre szüntet tart, bizonyos ideig nem végez vmit. A gyártást nyersanyag hiányában szüneteltetik. A leltározás idején az árusítást szüneteltetik.
szüneteltetés; szüneteltetett; szüneteltethető; szüneteltető.
