szűkszavúság
szűkszavúság főnév -ot, -a (csak egyes számban)
A szűkszavú melléknévvel kifejezett tulajdonság, állapot, ill. magatartás; kevésbeszédűség. Gyanakvó, morcos szűkszavúság. Ilyen kényes ügyben jobb a szűkszavúság. Nem szereti a férfiakban a szűkszavúságot. || a. Vkinek, vminek ilyen volta. Az öregember szűkszavúsága; a hír, a fogalmazás szűkszavúsága. E közlemény szűkszavúsága indokolatlan.
