szügyelő
szügyelő [szügyelő v. szügyellő] főnév -t, -je [e] (népies)
<A hám részeként:> párnázott széles szíj, bőrpánt, amely az állat szügyére feszül; ehhez csatlakozik az istráng. A lovamat nem annyira bánom, Csak a nyergem, szügyelőm sajnálom. (népköltés) Kantárt, szügyellőt, nyerget… pillanat alatt leszedett a lóról. (Eötvös Károly)
Szóösszetétel(ek): szügyelőszíj.
