szőtt
szőtt melléknév -en [e]
1. (átvitt értelemben is) Olyan, amit (vhogyan) szőttek; szövött. Kézzel szőtt szőnyeg, törülköző, vászon. Imhol jöve a francia generális. Szőtt nadrágban. (Kazinczy Ferenc) [A bunda] kopottas, olyan sávosan szőtt bolyhos kelme, s az ujjai s a válla, eleje ridegen vedlett. (Móricz Zsigmond)
2. (határozóval) (átvitt értelemben, választékos) Apró mozzanatokból folyamatosan létrehozott. Az ellene szőtt ármány; a fejedelem ellen szőtt összeesküvés; a jövőről szőtt ábrándok.
3. (határozóval) (átvitt értelemben, választékos) Összeállított, megszerkesztett, meglakotott. S engedd hogy a költő véknyan szőtt meséje Lehessen ártatlan fejed piperéje. (Csokonai Vitéz Mihály)
4. (határozóval) (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) Vmely szellemi alkotásba, kül. írásműbe szervesen beillesztett. Ha a dráma az élet képét akarja adni, igen rosszul értené tisztét, csak úgy tudván cselekvő s egy történetbe szőtt embereket kiállítani, hogy azok kezdettől fogva végig egy helyen lépjenek fel. (Vörösmarty Mihály)
Szólás(ok): ld. borda.
