szónoki
szónoki melléknév -an v. -lag
1. Szónoki beszéd: olyan b., amelyet rendsz. nagyobb közönséghez intéznek, s amelynek az a célja, hogy a szónok a hallgatóságot vmiről meggyőzze, vmire rábeszélje; szónoklat.
2. Szónoklással kapcsolatos, szónokra jellemző. Szónoki fogás: olyan fogás (6), ügyes, ötletes, gyak. meglepő beszédbeli fordulat, amelyet a szónok vmely hatás elérésére használ; szónoki gyakorlat, hatás, siker, tehetség, tévedés; szónoki kérdés ←. Se írói, se szónoki pálmát nem követelek; egyedül hű hazafiúi érzés egész kincsem. (Széchenyi István) Dagadt benne a szónoki vágy. (Móricz Zsigmond)
3. Szónokláskor használatos. Szónoki emelvény.
