szervezés
szervezés -t, -(ek), -e [ë, e]
Általában a szervez (1–3) igével kifejezett cselekvés, tevékenység.
1. Személyeknek v. vmely közösségnek vmely célra, (közre)működésre, tevékenységre, vmiben való részvételre való folyamatos megnyerése, egységbe fogása. A diákoknak papírgyűjtésre való szervezése; a hivatal dolgozóinak színházlátogatásra való szervezése. || a. (politika) Embereknek, csoport(ok)nak, intézmény(ek)nek vmilyen tevékenységre való ösztönzése, feladatuk meghatározása, a végrehajtáshoz szükséges föltételek megteremtése, együttműködésük biztosítása. A párt minden erővel folytatja a szervezést.
2. Vmely közösségnek, testületnek, intézménynek, mozgalomnak stb. létrehozása, megteremtése, ill. megindítása. Egyesület, új egyetem, iskola szervezése; a (népies) hadsereg, a párt szervezése; új állások szervezése az intézetben.
3. Vmely rendszeres tevékenységnek, mozgalomnak a folyamatos megindítása, ill. szervezett formában való ésszerű lebonyolítása, rendezése. Fegyveres fölkelés, hajókirándulás szervezése; a tudományos munka szervezése. A munka társadalmi szervezése a szocializmusnak egyik fontos kérdése. || a. (közgazdaságtan, üzemi élet) Vmely rendszeres gazdasági tevékenység folyamatos előkészítése, megalapozása, elvi, anyagi, tárgyi és személyi föltételeinek megteremtése, ill. rendezése. A termelési folyamatok, a nyersanyagellátás, az értékesítés, az áruelosztás, a statisztikai adatszolgáltatás szervezése. || b. (ritka, biológia) Az élő szervezet különféle életműködéseinek az idegrendszer, a hormonok stb. útján való belső szabályozása és összehangolása. A szervezés legfőbb szerve az idegrendszer.
Szóösszetétel(ek): 1. szervezésmód; 2. közönségszervezés; üzemszervezés.
