szeges
szeges [ë-e] melléknév -en [e] szöges
1. Szegekkel kivert, ellátott. Szeges bakancs, buzogány, cipő, drót, henger, kerítés, korbács; szeges talpú csizma. Csaba vezér…egymaga tizenkét tatárt vert le szeges buzogánnyal. (Jókai Mór) Annyi a szöges kerítés, észre se veszi az ember, mikor nekimegy. (Móra Ferenc)
2. Szeges bot: a végén vasból készült hegyes kúppal ellátott b. A kirándulók szeges botokat is vittek.
Szóösszetétel(ek): szegesbotos; szegescipős; szegescsizmás.
