szegényes
szegényes [ë-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Egyszerű, szűkös anyagi helyzetre, szegénységre valló, nyomorúságos. Szegényes boltocska, ebéd, háztartás, lakás, ruha, szoba, temetés; szegényesen éldegél. Szegényes körülmények között él. Rozgonyi lakása nem valami fényes. De akkor-időben nem is volt szegényes. (Arany János) Csináltatnom kellett egy öltözetet… Nagyon szegényesen festettem. (Mikszáth Kálmán) Kálmán bácsi, körszakállas magyar, | a nagybátyám. Négy gyerek… | táncolta körül… Szegényesen szegényes éltek, de majdnem vadregényesen | ő s a családja (Szabó Lőrinc) || a. Lerongyoltságot, kopottságot, elhanyagoltságot kifejező. Szegényes megjelenésű.
2. (átvitt értelemben, rosszalló) Nem egészen sikerült, kevés találékonysággal készült, nem sokat ígérő. Szegényes díszítés, műsor, terv, vázlat.
szegényesség.
