szedett
szedett [ë-ë] melléknév -en [e]
1. (határozóval) Általában olyan, amit vhol, vhonnan, vmilyen formába szedtek (kül. I. 1, 8, II. 1–5). Árokparton szedett fű; könyvekből szedett műveltség; versbe szedett mondóka; sűrűn szedett oldal. Kijött a könyv…Mohón nyelé el a szomjas világ E tiszta enyhitő italt…De elsápadt a hatalom, kiűlt Ráncokba szedett homlokára a düh. (Petőfi Sándor) Egész órákon át elgondolkozott redőkbe szedett homlokkal. (Mikszáth Kálmán) || a. (tájszó) Szedett csík: mintás szövés; a szálak kihagyásával olyanformán szövik, hogy belőle valami virágdísz (rózsa stb.) alakuljon ki a vásznon.
2. Olyan <gyümölcsfa, tőke>, amelynek termését leszedték. Szóláshasonlat(ok): úgy maradt, mint a szedett szőlő ←. Az én szegény édes szülém…megőszült, elhervadt, és úgy maradt, mint a szedett szőlő. (Móra Ferenc)
Szóösszetétel(ek): szemenszedett.
