szárnyaszegett
szárnyaszegett [e-ë] melléknév -en, (-ebb) [e, e]
1. (választékos) Letört szárnyú. Szárnyaszegett madár, pillangó. Esdekelve nézett rám, olyan hangokat nyögve, amilyenekkel a szárnyaszegett madárka könyörög a vadásznak, hogy ne ölje meg. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, választékos) Buzgalmában, lelkesedésében, reményeiben letört <személy>. Szárnyaszegett művész. Itt a szárnyaszegett emberek vergődéséről lesz szó. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Az ilyen személyre jellemző, rá valló, vele kapcsolatos. A szárnyaszegett szerelemnek nincs meg a régi hatalma. (Ambrus Zoltán)
szárnyaszegettség.
