szapu
szapu főnév -t, -ja, (ritka, tájszó) szapú
1. (népies) Fából való nagyobb kád, amelyben a szennyes ruhát lúgos vízben áztatják. Szennyes lelkét hat szapúban sem fehérítik meg a pokolban. (Vas Gereben)
2. (tájszó, elavult) Szemes termények mérésére való, rendsz. két véka (1) űrtartalmú, öblös edény; mérő || a. jelzői használat(ban) (tájszó) Vmiből annyi, amennyi ebbe belefér. Czibak Imre… egész ember volt test dolgában… Fél öklével leütött egy tulkot, s egy szapu búzát egymaga feltöltött a garadra [= garatra] (Jókai Mór)
3. (tájszó) Fakérgéből készült öblös kis edény; űrtartalma a mérőnek (II) kb. egynyolcada.
szapunyi.
