szaporodás
szaporodás főnév -t, -a (csak egyes számban)
Általában a szaporodik (1–3) igével kifejezett folyamat; az a tény, hogy vmi, vki szaporodik; sokasodás.
1. Az élőlények egyik jellemző élettevékenysége: új egyének, utódok, ivadékok létrehozása, s ezáltal a faj(ta) fenntartása. → Ivaros szaporodás; → ivartalan szaporodás; nemzéssel v. nemzés által való szaporodás; → vegetatív szaporodás. Ahogy az állatnak egész életén át az evés és szaporodás az értelmi mozgatója, ettől [az ifjúkorban] …mi sem szabadulhatunk. (Gárdonyi Géza) || a. Ennek eredménye: vmely emberi v. állati csoportnak hozzá hasonló fajtájú egyedekkel történő sokasodása, a csoport számának növekvése, gyarapodása. Gyors, lassú, rohamos szaporodás; természetes szaporodás; a születések és a halálozások számának közönséges számokban v. ezrelékben kifejezett különbsége; tényleges szaporodás: a természetes szaporodás és a bevándorlással való gyarapodás számának összege; az állatállomány, a lakosság szaporodása. || b. Vmely csoport, közösség, tömeg (lét)számának növekedése, gyarapodása. A népi származású értelmiség szaporodása jelentős volt az utóbbi években.
2. Vminek a gyarapodása, mennyiségben, számban való növekedése. A bajok, a gondok szaporodása; a kiadások szaporodása; a tőke szaporodása. A gépek szaporodása a mezőgazdaságban fokozta a termelést.
Szóösszetétel(ek): népszaporodás.
szaporodási; szaporodású.
