számító
számító melléknév -n v. -an, -bb
1. Olyan <személy>, aki vmit számít (I. 1). A híd teherbíróképességét számító mérnök.
2. (átvitt értelemben) Olyan, aki, ami számít (I. 6) vmire, a lehetőségeket, következményeket mindenben józanul mérlegeli, előre látja. Józanul számító ember, elme. Elfordulok, máskép oly szégyen ér még, Hogy a hideg, számító értelem Megírigylendi a gyermekkedélyt. (Madách Imre)
3. (átvitt értelemben, rosszalló) Olyan <személy>, aki tervszerűen mindenben a maga előnyét, hasznát keresi; ravaszul önző. Hidegen számító politikus. Kilángol ez a sokszor lecsöpült Ország: vegyes, vad bánatával És hogyha volna Isten, számító, Ki kicsiny bosszút állani nem átall, Latrainkra tűzzel lesujtana. (Ady Endre) || a. (átvitt értelemben, rosszalló) Ilyen személyre jellemző, vele kapcsolatos, rá vonatkozó. Számító nyájaskodás, viselkedés.
