számítás
számítás főnév -t, -ok, -a
Általában a számít igével kifejezett cselekvés, művelet, eljárás; az a tény, hogy vki számít (vmit), ill. az a cselekvés, hogy vmit (ki)számítnak.
1. Vminek számokkal, számolással való meghatározása. Helyes, helytelen, hibás, hozzávetőleges, pontatlan, pontos, téves számítás; fejben, papíron végzett számítás; a bevétel, a haszon, a kiadás, a költség számítása; vminek drágán, olcsón számítása; a számítás eredmény, összege; hiába → csúszott (be) a számításba; a számítás egyezik számítást csinál, végez. Számítása szerint elég lesz a pénz. A kiadó nem szokott hazafiságbul tenni, hanem számítás után határoz. (Táncsics Mihály) Menyus egy kis számítást csinált. Körülbelül minden orvosra esik négyszáz lélek. (Mikszáth Kálmán) || a. Ennek írásban való (el)végzése, ill. írott alakja. Megmutatta a számításait. a főmérnök… a legfontosabb adatokat már kijegyezte, de szerette volna a statikai számításokat is kiíratni. (Móricz Zsigmond)
2. (átvitt értelemben) Vminek (ki)tervezése, terve; remény, kilátás vmire. Ésszerű, tárgyilagos számítás; hozzávetőleges számítás szerint; → emberi számítás szerint; számításba jön; számításba sem jön v. jöhet; számításba vesz vmit, vkit: számít rá, számol vele; → áthúzza vkinek a számításait; keresztülhúzza v. keresztezi számításait; megtalálja számítását: a) vmely üzlet, vállalkozás kifizetődik, hasznot hajt; b) terve beválik, sikerül. Számítása nem vált be. Számítása szerint ő kapja a megbízást. Kihagy vmit a számításból. Csalódott a számításában. Ez nincs benne a számításunkban. Engem hagyj ki a számításból! Ez megzavarta számítását. Keresztülhúzta édes számításaimat – hogy téged hamar ölelhesselek. (Mikszáth Kálmán) Azokban a körökben, ahol mint eljövendő államférfi számításba jöhetett, nem vették nagyon komolyan. (Karinthy Frigyes) || a. (átvitt értelemben, rosszalló) Vminek ravasz v. álnok kitervelése, ill. számító (3) magatartás, ravaszkodás, ravasz, önző, álnok terv; önérdek. → Hideg számítás; önző, rideg számítás. Az egész ember csupa számítás. Hitvány számításból tette. Tudni most csak azt szeretném: Mi volt e találkozás? | Csak azon tűnődik elmém: Véletlen vagy számítás? (Petőfi Sándor) [Eötvös] a rideg számítást épp oly kevéssé szerette, mint a phantasticus túlcsapongást. (Péterfy Jenő) Hős csónakunk néha áll, De mink fogjuk váratlanul keresztbe Dönteni nagyurak számítását. (Ady Endre)
3. (ritka) Az a cselekvés, hogy vmit beszámítnak vmibe, vhova; beszámítás. A fuvardíjnak a költésekbe számítása; a vizsgálati fogságnak a büntetésbe számítása.
4. (átvitt értelemben) Vmire való számítás: vminek bekövetkezésében, megvalósulásában v. megkapásában való reménykedés, ill. rá való igény tartása. Vkinek jóakaratára, segítségére való számítás; a pénzre való számítás; a megrendelt autóra, szobára való számítás. || a. (átvitt értelemben, ritka) Vkire való számítás: vkinek segítségében, támogatásában, pártfogásában, vmiben való részvételében, megjelenésében való reménykedés. Csalódott a barátjára való számításában.
Szóösszetétel(ek): árszámítás; differenciálszámítás; időszámítás; integrálszámítás; járadékszámítás; kamatszámítás; százalékszámítás; területszámítás; valószínűségszámítás.
számítási; számítású.
