szalmaláng
szalmaláng főnév
1. (ritka) A meggyújtott szalmának gyorsan fellobbanó, de hamar kihunyó lángja.
2. (átvitt értelemben) Hirtelen fellobbanó, de csak rövid ideig tartó, hamar lelohadó lelkesedés, buzgóság. A nagy felbuzdulás szalmalángnak bizonyult. Rútul hazudtam, amidőn Leánynak azt mondám, hogy szeretem… Az csak költői szalmaláng vala. (Petőfi Sándor) A szalmaláng közönybe és undorba veszett, mely szürke, mint a hamu, s fekete, mint a korom. (Babits Mihály)
3. jelzői használat(ban) (átvitt értelemben) <Főleg ebben az állandósult szókapcsolatban:> Szalmaláng lelkesedés: hirtelen, nagy erővel fellobbanó, de csak rövid ideig tartó, hamar lelohadó, gyorsan elmúló l. Az egész felbuzdulás csak afféle szalmaláng lelkesedés volt!
szalmalángú.
