szálfa
szálfa főnév
1. Magas, sudár törzsű fa. Spártai Hermes volt balról mellette… Állt rendűletlen, mint egy magas ídai szálfa. (Vörösmarty Mihály) Az én nagyapám még akkora volt, mint egy szálfa. (Krúdy Gyula)
2. Ilyen fa törzse kivágott, ágaitól megtisztított állapotban. A szálfának legalább hét méter hosszúnak kell lennie. Eszükbe jutott, hogy jó lenne tutajt készíteni…, csak azt nem tudták elgondolni, mivel fúrják ki a szálfákat, hogy azokat hevederrel összeszegezhessék. (Eötvös Károly)
3. (régies) Dárdaként használt hosszú, egyenes rúd. Lódúl sete Lőrinc új viadalára, | Se látva se hallva, az utolsó percig, Mikor egymás pajzsát szinte bizony pedzik. | Akkor a szálfának oly erőt ád jobbja, | Hogy messze Lorántfit a fövenyre dobja. (Arany János)
Szóösszetétel(ek): szálfaderék; szálfatutaj; szálfaúsztatás.
szálfás.
