szálas
szálas melléknév -an, -abb
1. (választékos) Magas, sudár termetű és izmos, jól fejlett <férfi>. Szálas katona, legény. Nagy sietve jött egy szálas úr felém. (Czuczor Gergely) A késő éjjel még ébren leli, Midőn az ajtón nesztelen belép egy szálas termetű fehér alak. (Tompa Mihály) Odabenn négy szálas mészároslegény álldogált. (Gelléri Andor Endre) || a. (választékos) Magas, egyenes törzsű <fa>. Szálas jegenye. [A lányka] közel jut az erdőhöz, hol szálas iharfák, S illatozó hársak sűrűn állattak előtte. (Vörösmarty Mihály) || b. (ritka) Ilyen növésű fákból álló. Szálas erdőn, egy nagy darab szikla mellett Összetöpörödött öreg embert látott… (Vajda János)
2. Vékony, de észrevehető szálakból, könnyen szétváló rostokból összetett <anyag>. Szálas hús. || a. (szövőipar) Szálas anyag: eredeti állapotban levő, szövőipari nyersanyag, mielőtt fonallá sodorják v. fonják.
3. (növénytan) Szálas levél: olyan l., amely sokszorosan hosszabb a szélességénél, és hosszának nagyobb részén egyformán széles. || a. Ilyen levelekből, ill. általában növényei szálakból álló. Szálas fű, széna, takarmány. A szálas vetések csendes szük utcáin, Hüs reggeli szellők találkoznak vélem. (Tompa Mihály)
szálasság.
