szalajt
szalajt ige -ott, -son; -ani (-ni)
1. tárgyas (népies) Szalaszt (1). A gyereket a boltba szalajtotta. (bizalmas, gúnyos) Honnan szalajtották?: <nem odavalónak ítélt személy> miféle szokatlan módon került (ebbe) a jelenlegi környezetbe? Etel soha nem sütött rétest anélkül, hogy egy tányérra valóval szüléhez ne szalajtotta volna Márikát. (Móra Ferenc)
2. tárgyatlan (műszaki nyelv, bizalmas) <Gép(alkatrész), amelynek feszülnie v. súrlódnia kellene,> csúszik. Szalajt a kerék, a szíj; szalajt a kerékpár.
3. (ritka) Véletlenül azt okozza, hogy vmi nem kívánatos módon és hirtelenül vhova jusson. Az ápolónő ügyeljen, hogy többet ne találjon a kanálba szalajtani. (Jókai Mór)
Igekötős igék: átszalajt; beszalajt; beleszalajt; elszalajt; előreszalajt; felszalajt; hátraszalajt; hazaszalajt; ideszalajt; kiszalajt; körülszalajt; leszalajt; megszalajt; nekiszalajt; odaszalajt; széjjelszalajt; szétszalajt; végigszalajt; visszaszalajt.
szalajtás; szalajtó; szalajtott.
