sín
sín főnév -t, -ek, -je [ë, e]
1. Hengerelt vasból készült, talpfákhoz erősíthető hosszú vasrúd; két párhuzamos vonalban hosszában egymásba kapcsolva ebből építik a vasúti és a villamos vágányokat. Hornyolt, lapos, üreges a sín feje; a sín pántja ←; a sín talpa; → aláverik a sínt v. alávernek a sínnek. Lerakják a süllyesztett síneket. || a. (rendsz. többes számban) Sínpár, vágány. Kicserélik a síneket. Nem szabad a sínek között járni. A mozdony síneken fut. Bús gyársziréna búgott, majd kopott Sínjén villamos jajdult ki a térre. (Tóth Árpád) A pályaőrök havas bundájukban mozdulatlanul állottak a sínek mentén. (Krúdy Gyula) Látszott, hogy csúszik le a töltésen, hogy veti belé magát a sínek mellett húzódó rozsvetésbe… (Hunyady Sándor)
2. (műszaki nyelv) Mozgást szabályozó alkatrész, kül. kerék v. görgő vezetésére való, rendsz. fémből készült egyenes v. hajlított vezető. Sínen v. sínben fut, csúszik.
3. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) <Folyamatban, történésben:> szabályozott, meghatározott út, mód. A szervezet munkája már új síneken halad. A falu élete döbbenetesen megszabott síneken halad. Az egyenlő telkek, az egyenlő munka, az egyenlő életmód… egyenlővé teszi az életeket. (Móricz Zsigmond)
4. (műszaki nyelv) Vízszintesen fekvő szerkezeti elemek összefogására, megerősítésére való pántforma rúd. Sínnel kapcsolja össze a két gerendát. || a. (villamosság) Áramvezetésre való rövidebb merev vezeték. Földelő sín.
5. (orvostudomány) Szilárd anyagból készült keskeny lemez, ill. ebből v. más anyagból összeállított szerkezet, elmozdult törött testrész rögzítésére. Sínbe rak, tesz vmit. Törött lábát sínbe helyezték.
6. (népies) Fából való kerék talpára való körbe hajlított keskeny vaspánt, amely a kereket a kopástól védi; abroncs, ráf. Az egyik kerékről lepattant a sín. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): 1. sínacél; sínalátét; síncsatlakozás; síncsavar; sínék; sínfej; sínfék; sínfektetés; sínfogó; sínfűrész; síngerinc; síngyalu; síngyártás; sínhegesztés; sínhengermű; sínhossz; sínkiszedés; sínkopás; sínköz; sínlyukasztás; sínnyomás; sínpálya; sínprés; sínrakó; sínsaru; sínszál; sínszeg; síntörés; sínvas; sínvégződés; sínzár; 2. keréksín; vezetéksín.
sínel v. sínez.
