sulykol
sulykol ige -t, -jon
1. tárgyas Meghatározott céllal sulyokkal (1) v. ritk. más szerszámmal, eszközzel ver, paskol, csapkod vmit. Fonalat, ruhát, szennyest sulykol; húst sulykol. A ruhát sulykolják, forrázzák, csapkodják, lúgozzák, öklözik, facsarják, szárítják, mángorolják, tüzes vassal is egyengetik, míg végre megtisztul. (Gárdonyi Géza) Egy léknél a folyó hátán három vörösszoknyás asszony ruhát sulykolt. (Krúdy Gyula) || a. (tárgy nélkül) Folyamatosan ezt végzi. Egész nap sulykol. A teknő mellett könyökig felgyürkőzve sulykolt. (Kosztolányi Dezső) || b. tárgyas (tájszó, elavulóban) <Kimosott ruhát, főleg fehérneműt> sulyokkal (2) simít; mángorol. || c. tárgyas <Rendsz. meghegyezett végű fából készült eszközt> sulyokkal (2) üt, hogy a talajba mélyedjen, és erősen álljon. Cölöpöt, dorongot, karót sulykol. || d. tárgyas <Földet, talajt, utat> felületén vmely eszközzel csapkod, nyomkod, hogy keménnyé, simává váljék.
2. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas, néha rosszalló) Hosszasan gyakorol, ismétel vmit. Az alakulat sulykolja a díszlépést, a fegyverfogásokat, a fővetést. Az osztály hangosan sulykolja a könyvnélkülit. || a. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas, néha rosszalló) Vkibe sulykol vmit: gépies, egyhangú, fárasztó ismétléssel, gyakoroltatással oktat vkit vmire; vmely ismeretet így akar meggyökereztetni benne; belever vkibe vmit. Hiába sulykolta a fiúba a számtant. A reklám a közönség tudatába sulykolja az új árucikk nevét.
Igekötős igék: belesulykol; lesulykol.
sulykolható; sulykoló; sulykolt; sulykoltat.
