süllyesztő
süllyesztő [e] melléknév, és főnév, (régies) sűlyesztő [ű-e v. ü-e]
I. melléknév Olyan <személy>, aki süllyeszt (főleg 1, 3–5) vmit. A hálót a vízbe süllyesztő halász; a csavart süllyesztő munkás.
II. főnév -t, je [e]
1. (film, színház) A színpad alatt elhelyezett szerkezet, amellyel a színpad egy részét, esetleg az egész színpadot lesüllyesztik v. fölemelik. A színpadi munkások mozgásba hozták a süllyesztőt. A bársonyszemű, szelíd és szenvedélyes színésznőt … romantikusan szöktettem meg férjétől, sötét öltözőkön és süllyesztőkön át. (Karinthy Frigyes) || a. <Régi várakban> titkos csapóajtó vmely üreg fölött. [Nedec] valódi vár, bástyákkal, felvonóhíddal, … süllyesztőkkel. (Mikszáth Kálmán)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Süllyesztőbe kerül v. eltűnt a süllyesztőben: nem szerepel többet a nyilvánosság előtt, a közéletben; levitézlett, félreállították.
3. (átvitt értelemben, választékos) <Állandósult szókapcsolatokban:> A történelem süllyesztője: feledés, elmúlás, megsemmisülés; eltűnik a történelem süllyesztőjében: többé nem játszik történelmi fontosságú szerepet.
Szóösszetétel(ek): süllyesztőszekrény.
süllyesztős.
