süllyed
süllyed [e] tárgyatlan ige -t, -jen [ë], (régies) sűlyed [ű-e v. ü-e]
Általában lejjebb, alacsonyabb helyre kerül.
1. <A föld felszíne lazasága v. belső változás folytán> lejjebb ereszkedik, mélyebb szintre száll. Ezen a helyen állandóan süllyed a talaj. A vulkáni eredetű szigetek gyakran süllyedni kezdenek. Az út, hová talpam nyomul, Sűlyed, ropog, átvékonyul. (Arany János) || a. (átvitt értelemben) Vmi süllyed alatta v. a lába alatt: (úgy érzi, hogy) bizonytalanná válik alatta a talaj; meglepetésében szinte egyensúlyát veszti; szédül. Veronka a világot érezte süllyedni maga alatt. (Mikszáth Kálmán)
2. <Nagyobb szilárd test v. élő lény> fokozatosan alacsonyabb szintre jut, rendsz. a talajnak alatta levő részével együtt. Süllyed a padló; süllyed a feltöltött talajra épített ház. Földrengés alkalmával néha egész városok süllyednek a mélybe. A ló egyre mélyebbre süllyedt, ahogy haladtak a lápon.
3. Vmibe süllyed: <ember v. mozgó, ill. mozgatható tárgy> vmely puha, laza, nedves talajba v. más laza tömegű anyagba súlyánál fogva belehatol, merül, süpped. Iszapba, mocsárba, sárba süllyed. A padláson lábunk a vastagon kiterített búzába süllyedt. Majd a → föld alá süllyed szégyenében. A ló mindent tud, azt is tudja, hogy ő egyre mélyebben süllyed a mocsárba. (Móricz Zsigmond)
4. <Vízen úszó test, vízi jármű> a víz színe alá merül. A csónak léket kapott, és süllyedni kezdett. A nagy gályák … szinte úgy sülyednek, Mint a csónakocskák, ha szelek erednek. (Csokonai Vitéz Mihály) S már nyolc marok ragadta,| nehogy hajójuk süllyedjen miatta … Jónás azonban jajgatott s nyögött | és meglóbálták a tenger fölött. (Babits Mihály) || a. Vhova süllyed: elmerülve vhova jut. (régies) Pokolba v. (ritka) pokolra süllyed: elmerülve nyomorultul elpusztul. A hajó a tengerbe süllyedt. Reng és üvölt e tenger. Hánykódnak a hajók. Sűlyednek a pokolra. (Petőfi Sándor)
5. (ritka) Fokozatosan lejjebb megy; ereszkedik. A fogaskerekű halk morajlással süllyedt a fák közt lefele. (Gárdonyi Géza) || a. Magassága kisebb lesz, és ezzel alacsonyabbra, összébb húzódik; szintje lefelé megy. Süllyed a barométer, a hőmérő: a) a b., a h. higanyoszlopa lejjebb száll; b) (átvitt értelemben) csökken a légnyomás, ill. a hőmérséklet; (átvitt értelemben) süllyed a hőmérséklet: hidegebb lesz, lehűl az idő.
6. (-t ragos mértékhatározóval is) (átvitt értelemben) Mértéke v. értéke csökken. A gazdasági válság idején a tőkés országokban rohamosan süllyed a dolgozók életszínvonala. Művészete az utóbbi időben valamelyest süllyedt.
7. (átvitt értelemben, 1945 előtt) <Személy, közösség, társadalmi réteg társadalmilag és életviszonyai tekintetében> rosszabb, alsóbbrendű helyzetbe kerül. Szolgasorba süllyed. A kapitalizmusban a munkásosztály csak szervezett harcával érheti el, hogy életszínvonala ne süllyedjen állandóan. Idáig süllyedtünk – kezdi, gúnyosan nézve körül a túl egyszerű szobában. (Vas Gereben) A magasból ereszkedtek egyre jobban le, míg végre odáig süllyedtek, hogy nivójuk már beleolvadni látszott … a falu szürkeségébe. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) <Ország, nép politikai és gazdasági tekintetben> alárendelt, kizsákmányolt helyzetbe kerül. Gyarmattá süllyed. Magyarország … Ausztriának tartományává süllyedt. (Táncsics Mihály)
8. (átvitt értelemben) <Erkölcsi tekintetben> hanyatlik, züllik; erkölcsi értékéből, becsületéből veszít. Fokról fokra süllyed; → mélyre v. (egyre) mélyebbre süllyed; odáig süllyedt, hogy … Nem sűlyed az emberiség! (Petőfi Sándor) Legendák keringtek, hogy miért iszom folyton, s miért süllyedek egyre jobban. (Karinthy Frigyes) || a. Vhova süllyed: vmely állapotba züllik; erkölcsi értékét, becsületét elvesztve lezüllik. Hová süllyedt?: mennyire lezüllött!
9. (átvitt értelemben) <Vmely kellemetlen, nyomasztó állapotba> esik, kerül, s huzamosan benne marad; merül. Érzéketlenségbe, kétségbeesésbe süllyed Ez a keresztény most gyilkolni fog, Azt már szeméből olvasom, s ha majd Megtudja, hogy testvérét ölte meg, Kétségbe sűlyed, és elkárhozik. (Vörösmarty Mihály) A nép … rettenetes apátiába süllyedt. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Néhány gyakoribb szókapcsolatban:> merül (4, 5). (elavult) Gondolatokba, homályba, magába süllyed. Bánk erre nem szól, magába sülyed. (Arany János) Az egész társaság egy ideig merev hallgatásba sűlyed. (Madách Imre) Az öreg doktor német lapba süllyed. (Juhász Gyula)
10. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Halálba, semmiségbe süllyed: megsemmisül. Ha vétkesek, vagy gyöngék, örök halálba süllyedjenek. (Kossuth Lajos) Magasan röpűlő szellem Sűlyedt a mély semmiségbe. (Petőfi Sándor)
Igekötős igék: alásüllyed; besüllyed; belesüllyed; elsüllyed; lesüllyed; megsüllyed; visszasüllyed.
süllyedő; süllyedt.
