ss [4]
ss [4] mondatszó (rendsz. hosszan, folyamatosan ejtik, és hármas v. még többszörös formában is írják) sss, ssss (ritka)
1. <Csendre, hallgatásra intő szóként:> pszt! || a. (halkan ejtve) <Halk beszédre, titoktartásra felszólító szóként:> pszt! Ssss! csitítá egyszerre a bátyja is meg az anyja is. – Meg ne hallja ezt valaki! (Vas Gereben)
2. <Hangjelenség figyelésére való felhívásul, felszólításul:> hallga! figyelj(ünk) csak! pszt!
