slepp
slepp* [e v. ë] főnév -et, -je [ë, e]
Kerülendő szó vagy kifejezés.
1. (elavulóban, bizalmas) Ruha uszálya. Szintúgy rúgták egymás cipellője sarkát, Tapodták, hasgatták egymás sleppje farkát. (Csokonai Vitéz Mihály) Cenci … annak az öntudatával lépeget, hogy háromrőfös sleppet húz maga után. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, gyak. gúnyos v. rosszalló) Vkinek kísérete, vele együtt járó (érkező) személyek csoportja. A professzor bevonult sleppjével a kórterembe. Ő is a művésznő sleppjéhez tartozott.
3. Uszály (4). A vontató öt sleppet húz. Bevontatták a sleppeket a téli kikötőbe. Nézzétök – kiáltja diadalmasan –, az a mi sleppünk ott a túlsó parton. (Tömörkény István) Olyan vagyok, mint a vontató gőzös, egy csomó slepp van hozzám kötve. (Móricz Zsigmond)
sleppes.
