sírhatnék
sírhatnék főnév -ja v. -a (rendsz. birtokos személyraggal) (népies v. kissé tréfás)
Sírásra késztető kényszer érzése, sírni való kedv, hangulat. Sírhatnékom, sírhatnékja van, támad. Nagyon rájött a sírhatnék. Oly „sírhatnékom” volt mindig, mikor maga nevetett. (Déryné) Sokan lesznek, akik elolvassák [a tárcasorozatot], s ha néhol elmosolyodnak, máshol sírhatnékot éreznek. (Móra Ferenc)
