siralmas melléknév -an, -abb
1. Nagyon, (szinte) sírásra késztetőn elszomorító; lesújtó, elcsüggesztő. Siralmas esemény, fordulat, történet; a jobbágyok, a rabszolgák siralmas helyzete; a közlekedés siralmas állapota; siralmas sorsát panaszolja; siralmas véget ér. Siralmas nékem idegen földen már megnyomorodnom. (Balassi Bálint) Ment; de haszontalanúl: a bús lány sírba jutott már, Útjában hallá, későn szomorodva halálát, S megfordúlt ismét s élt itten azóta siralmas Csendben, örömtelenűl. (Vörösmarty Mihály)
2. Gyászt, szomorúságot okozó, gyászos, szomorú emlékű <tárgy, jelenség>. Siralmas látvány a romokban heverő város. Elődeink siralmas harchelyén, | Zöldebb a fű Mohácsnak mezején. (Eötvös József) A leáldozó nap utósó sugára Vörös szemmel nézett a siralmas tájra. (Petőfi Sándor) || a. Olyan <idő, időszak>, amely szomorú eseményekben, mozzanatokban bővelkedik. Siralmas esztendő, ifjúság, korszak, nap. Szép jó legény kért meg engem, ki szeretett, kit szerettem. | De anyám lebeszélt róla, Ez volt a siralmas óra! (Petőfi Sándor)
3. (irodalmi nyelvben) Nagy szomorúságról szóló, nagy szomorúságot tartalmazó <szóbeli közlés, irodalmi mű, szónoklat>. Siralmas ének, fohász. Zrínyi Miklós Siralmas Panasza megrendítő röpirat. No hát, a darab – Egy igen siralmas komédia. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Éneklő hangon, nagy siralmas könyörgést mondott. (Móricz Zsigmond)
4. (ritka, régies) Keservesen síró, siránkozó, keserves helyzetével szánalmat keltő <személy>. A siralmas árva Előtt a jó egek nincsenek bézárva. (Csokonai Vitéz Mihály)
5. Szomorúságot sírásra emlékeztetően kifejező fájdalmas <arc, hang>. Siralmas arca szívbe markolt. Siralmas hangon mondta el panaszát. Siralmasan jajveszékel. Legörögvén könnye orcáján, … Siralmas szép szókban, Kér fejének kegyelmet. (Balassi Bálint) Jó férfiú … nézd e könnyeket, E bánatot siralmas arcomon. (Vörösmarty Mihály) A várban a … zsoltár siralmas éneke hangzott. (Gárdonyi Géza)
6. (rosszalló, gúnyos) Eredménytelen v. olyan kevés eredményt felmutató, hogy nem tudjuk, bosszankodjunk-e vagy panaszkodjunk miatta. Bizony ez siralmas teljesítmény! A sportolók siralmasan szerepeltek. A legelső kísérlet magyar színészet alapítására … siralmasan ütött ki. (Jókai Mór)
7. Szegényes, kopottas, nyomorúságos <ruha, lakóhely>. Siralmas kunyhó, vityilló. Siralmas téli kabát volt rajta. Magára ölti kopott téli kabátját, a siralmas nyusziprémmel. (Kosztolányi Dezső)
8. (gúnyos) Általában feltűnően, szánalmasan hitvány. Siralmas alak, próbálkozás. Siralmas jelenség volt a felesége mellett. Siralmas fürdőhely volt ez, villany és minden kényelem nélkül. (Kosztolányi Dezső) || a. (gúnyos) Szánalmasan csekély, elégtelen. Szókincse siralmas. Az a pénzbeli támogatás elég siralmas volt.