sír-rí
sír-rí ige sírok-rívok, sírt-rítt, sírjon-ríjon (költői)
1. tárgyatlan Huzamosan v. ismételten sír. A szegény asszony örökösen sír-rí fia elvesztésén. Hajtja őket… szedegetni gallyat, Elindulnak sírva, ríva. (Arany János) Szegényember sír-rí a börtönben. | Szegényember nevet a börtönben. (József Attila)
2. tárgyatlan Sírva, keseregve panaszkodik. Verje meg az isten, Holtig sírjon-ríjon mást ne is tehessen. (Petőfi Sándor) Mindig sír-rí a sok vérontás felett, s mégis… ő nyargal elöl a csatában. (Jókai Mór) || a. tárgyas (ritka) (Így el)panaszol vmit. Csak azt sírja-ríjja, Hogy az ő asszonya Nagyon híres dáma. (népköltés)
3. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Hangszer> panaszos dallamot ad.
síró-rívó.
