sípolás
sípolás főnév -t, (-ok) -a
A sípol igével kifejezett cselekvés, folyamat, hangjelenség; az a tény, hogy vki, vmi sípol, ill. az így keletkező sípoló hang. A gyerekek, a rendőr, a rongyszedő sípolása; a mozdony sípolása; mellének, tüdejének a sípolása. A játékvezető folytonos sípolása csak zavarta a mérkőzést. Egyszersmind nyugatról megzúdult a vihar… Közelebb közelebb hallott mormolása, búgó bömbölése, füttyös sipolása. (Arany János) Aggódó sípolással bújik az őzgida az anyja tőgye alá. (Bársony István)
