simogat
simogat tárgyas ige -tam, -ott, ..asson
1. Simogat vmit, vkit: <kellemes tapintási érzet szerzése végett, de kül. gyengéd érzelem jeléül> ujjait, tenyerét többször könnyedén végighúzza vmin, ill. vkinek vmely testrészén. Simogatja a bársonyt; simogatja vkinek az arcát, a haját; simogatja a kis cicát. Szőrmentében simogatja a prémet. Kedves, női kezét rátette apja kezére, simogatta öreg csuklóját, mint valami gyermekét. (Kosztolányi Dezső) Édesapám, ahogy szokott, összeomolva ült, csak simogatott bennünket. (Móricz Zsigmond) A csendőr a szuronyát köszörülte, a hóhér a kötelét simogatta. (Nagy Lajos) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Pillantásával, szemével, tekintetével simogat vkit: gyengéden szeretettel néz rá.
2. (irodalmi nyelvben) <Dolog> jólesőn, gyengéden többször érint vkit v. vkinek vmely testrészét. Csak a szellő ha simogatja, lengeti olykor a haját. (Gárdonyi Géza)
Igekötős igék: belesimogat; hátrasimogat; kisimogat; körülsimogat; lesimogat; megsimogat; végigsimogat; visszasimogat.
simogató; simogatott.
