sillámlik
sillámlik tárgyatlan ige -ott, -ana, ..moljon; -ani (csak 3. sz-ban) (tájszó)
<Fény, világos tárgy> halványan feltűnik, elmosódottan, bizonytalanul látszik, dereng. Magasan, a várnak éjszaki oldalán, Halvány lámpa rémlett égni annak falán, Ködszerüen sillámlott kétséges világa. (Arany János) || a. Hirtelen fel- és eltűnik. Sillámlik, mint a repülő fecske.
sillámlás; sillámló.
