sétahely
sétahely főnév (ritka)
Séta (1) céljára alkalmas, erre használt hely, tér, utca, út. A városszéli kis fenyves a kirándulók kedvelt sétahelye volt. A Bosporus partján, a sztambuli úri nép kedvenc sétahelyén, legpompásabb öltönyeikben jelentek meg az úrhölgyek. (Jókai Mór) || a. (ritka) Az a hely, amelyet vki szívesen látogat sétáin. A Dunapart maradt mindvégig a két barátnak sétahelye.
sétahelyi.
