serdült
serdült [e v. ë] melléknév -en, -ebb [e, e] (választékos)
1. A gyermekkorból kinőtt, a teljes kifejlettség állapotába eljutott, férfivá v. érett nővé fejlődött <fiatal ember, leány>. Serdült ifjú, leány. Serdült hajadon Jár szelíd örömmel A zöld pázsiton. (Vörösmarty Mihály)
2. Az ilyen személyre jellemző, rá valló, vele kapcs. Serdült kor. Serdült korában egy-egy Sámson volt mindenik. (Jókai Mór)
3. (ritka) Serdülő. A serdültebb ifjúság részére.
serdültség.
