serdülő
serdülő [e v. ë] melléknév és főnév
I. melléknév Olyan, aki, ami serdül (1); a serdülés korában levő. Serdülő ifjú, ifjúság, leány, nemzedék. A két serdülő gyermek, egy szelíd szőke fiú s egy hamis szénhajú leány, előre tapsoltak a jövendő lakoma örömeinek. (Vörösmarty Mihály) Serdülő leány, tizenhárom, legföljebb tizenötéves … (Kosztolányi Dezső) || a. A serdüléssel kapcsolatos, vele időben egybeeső. Kék szinű sisak volt a vas derék megett … Ezt a vezér, alig serdülő korában Harcjátékon nyerte volt Lengyelországban. (Arany János)
II. főnév -t, (-je) [e] A serdülés korában levő fiú, leány. Szívesen foglalkozik a serdülőkkel.
