semmi

Teljes szövegű keresés

semmi [ë] névmás és főnév
I. névmás, általános (főnévi) -t, -je [e] <Egyszavas mondatként v. tagmondatként más tagadószó nélkül is, többszavas mondatban rendsz. második v. esetleg harmadik tagadó, ill. tiltó jelentésű szóval v. más tagadó-, ill. tiltószóval és is nyomósító szóval. Fokozva: semmi, de semmi.>
1. A létező v. elképzelhető dolgok közül egy sem. –11 <Magában, rendsz. egyszavas mondatként, ill. tagmondatként.> Az égvilágon semmi! Minden, vagy semmi!  Vagy valami, vagy semmi. Ha nem csordul, hát ne is cseppenjen. (Mikszáth Kálmán) –12 <Más tagadó v. tiltó jelentésű szóval, ill. szavakkal együtt.> Semmiben sem hisz; semmire sem jó; semmit se(m) csinál; semmivel sem gondol; nem törődik semmivel (sem). Semmi sem tart örökké. Sehol sincs semmi. Ne szólj senkinek semmit (se).  Legokosabb hát, ha a főispán semmit se csinál. (Mikszáth Kálmán) Vagy igaz világ lesz, vagy nem lesz itt semmi. (Ady Endre) –13 (ritka, irodalmi nyelvben) <Tagadó v. tiltó értelmű szóval és is nyomósító szóval.>  Ti földi istenek, Soha oktalan nem tesztek semmit is. (Katona József) A tanárné e tekintetben semmit is el nem hanyagolt. (Tolnai Lajos) || a. Semmi más v. semmi egyéb; más (egyéb) semmi: a szóban forgó tárgyon, dolgon kívül más nem.  A főispán semmi egyéb, mint a miniszter bőrének az a része, amiből szíjat is lehet hasítani. (Mikszáth Kálmán) Ez: van s nincs itt más semmi. (Ady Endre)
2. <A tekintetbe vehető v. a szóban forgó tárgyak, dolgok közül> egy sem v. <anyagból> egy kicsi sem. Nem marad meg ( megmarad) benne semmi. Semmit nem hagy a helyén. Nincs az üvegben semmi. Semmi sem termett. [Kaptál valami hírt?] – Semmit (sem). Ma még semmit sem evett.  Mit fél tőlem? Hisz én nem bántom már. Nézze, nincs nálam semmi. (Kosztolányi Dezső) Az anyósa nyit be; … és nem kérdez a menyétől semmit. (Gelléri Andor Endre) || a. (régies) Abból semmi sincsen: abból egy szó se igaz.  És hogy őket [ti. a hírt és a kincset] ne kívánnám, Abból ugyan semmi sincs. (Petőfi Sándor) Hogy azért ülne olyan sokat, mert sokat olvas, … abból semmi sincs. (Jókai Mór) || b. <Hasonlatban v. középfokú melléknévvel v. mértékhatározóval (és mellékmondattal):> a szóban forgón kívül a hasonlók v. a számba jövők közül egy sem. Semmi nem tetszik neki annyira, mint… Semmit sem szeret úgy, mint…  Semmi bolondabb Nincsen, mint az okos levelek. (Petőfi Sándor) || c. <Pénzből, értékből> egy kicsi sem, egy csepp sem; semennyi. Dupla vagy semmi kettő vagy semmi; semmibe sem kerül; semmit se ér. Ne fizess semmit! Semmiért meg nem tenné.  Dupla, vagy semmi! hangzott … Nyolcszáz louisdorra [= Lajos-aranyra] ment föl a tétösszeg. (Jókai Mór) || d. (túlzó) Nagyon kevés pénz, érték. Ilyen esetben tíz forint semmi.  Koldusnak az élte … annyit tesz: semmibül élni. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) || e. (birtokos személyraggal) <Érték-, vagyon-, pénztulajdonból> semennyi. Nincs semmije: nagyon szegény; semmije sem maradt: mindenét elvesztette.  Mit búsulsz kenyeres, midőn semmid sincsen. (népköltés) Bár apái nékie [a nemesnek] Mindent oly bőven hagyának, Soha sincsen semmije. (Petőfi Sándor) || f. (birtokos személyraggal) <A szóban forgó személy birtoktárgyai közül> egy sem. Nekem semmim sincs ebben a szekrényben. Semmijüket sem vihették magukkal. || g. Semmi nélkül: bármilyen csekély, kis értékű vagyontárgy nélkül.  Semmi nélkül maradt Imre, mint az ujja. (Arany János) Bukott, semmi nélkül való ember. (Tolnai Lajos) || h. Egyik testrésze, tagja sem. Nem fáj semmije.
3. <Állandósult szókapcsolatokban, különféle árnyalatú jelentésekkel.> Nem fog rajta semmi; semmi sem lesz abból v. belőle; nincs benne semmibe (sem) vesz vkit, vmit: a) úgy tekinti, mintha nem is létezne; b) nem ad rá, nem hallgat rá; semmibe sem kerül; semmire sem becsül vkit, vmit; semmire sem jut; nem megy semmire; semmire sem viszi; semmit sem ad rá: a) nem hallgat rá; b) nem tekinti fontosnak; nem jelent semmit; nem tesz semmit; nem mutat semmit: nem mutatós. Ha nem tanulsz, semmi sem lesz belőled.  Ez nem viszi semmire, éhen fog meghalni. (Juhász Gyula) Szerette a feleségét, de … semmibe se vette, mert csak asszony. (Móricz Zsigmond)
II. névmás, általános (melléknévi) -bb
1. (népies, rosszalló) Semmi ember, asszony: jelentéktelen, értéktelen, hitvány, rongy v. társadalmi szempontból jelentéktelen e., a. Egy ilyen semmi emberhez nem adom a lányomat.  Bátyja derék legény volt, de ez haszontalan semmi ember. (Eötvös József) Várj, semmi asszony. Nem vagyok urad? (Arany JánosShakespeare-fordítás) || a. (népies, rosszalló) Gyönge testalkatú, kis termetű <ember>. Egy ilyen semmi emberkét fél kézzel földhöz vágok.
2. (bizalmas) Egyszerű, semmitmondó, értéktelen, jelentéktelen <tárgy, dolog>. Hogy lehet ilyen semmi dolgot úgy felfújni? Semmibb a semminél.  Tünékenyebb, semmibb a szélnél [bűbájad]. (Vajda János) És zokog [lelkem] egy felhorzsolt illaton, Mert vesztett édent éreztet vele Az egyszerű parasztbazsalikom Semmi kis levele. (Tóth Árpád)
3. A legkevesebb sem. Nincs semmi baja, semmi dolga; nincs ellene semmi bizonyíték, kifogás; nincs benne semmi érdekes, jó, szép, különös, rossz; (nincs) semmi gondja rá; semmi köze hozzá; semmi nyoma ; nincs semmi kedve; nincs semmi önkritikája ; nincs (róla) semmi hír, újság. Semmi kétség, el fog jönni. Nincs semmi szava otthon.  E kéznek nincsen semmi érdeme? (Petőfi Sándor) Nem volt rajta [az épületen] semmi szépség. (Mikszáth Kálmán) Tudom, semmi, de semmi közötök | hozzám, butuska tücskök a fű között, | mégis jólesik azt képzelni, hogy … | nekem üzentek. (Szabó Lőrinc)
4. A legtöbb, a legnagyobb sem. Semmi áron ; semmi pénzért sem.
5. Semmiféle, semmilyen. Semmi esetre (sem); semmi néven nevezendő; semmi szín alatt; csak semmi kertelés !; csak semmi teketória! Nincs itt semmi keresete.  Hol, merre nyugszik ő, Nem mondja semmi kő. (Arany János) Ki ne jöjjetek semmi zajra. (Mikszáth Kálmán)
6. <Visszautasító feleletben, főleg az elhangzott megszólítás visszautasítására:> nem akarok hallani ilyesmit, hogy… [Főnök úr, kérem…!] – Semmi főnök úr, kartárs vagyok. [Kedves komámasszony] – Csak semmi komámasszony, most haragszom. [Kérek cigarettát] – Semmi cigaretta, még gyerek vagy.  „Nagyon jól van édes fiam …” – Semmi édes fiaim, hanem ide azzal a bundával! (Jókai Mór) Borbála! – kiáltá megfeledkezve önméltóságáról a főbíró. – Hát megbolondultál? – Semmi Borbála. Ha úgy, mi is úgy. (Mikszáth Kálmán)
III. (ragos alakok, határozószó-szerűen)
1. Semmit: a legkevésbé sem; egyáltalán nem; egy cseppet sem. Semmit sem törődik vmivel; semmit sem hasonlít vmihez; semmit sem használ.  Ne félj semmit, megvédünk. (Petőfi Sándor) Semmit sem röstellem. (Vas Gereben) Homloka feltűnően szép volt így, és semmit sem ősz, sötétszőke haja még árnyékolta kevéssé. (Karinthy Frigyes)
2. Semmiben sem: még egy kis részletben sem; egy csöppet sem. Semmiben sem hasonlít vkihez, vmihez. Semmiben sem értek vele egyet.
IV. főnév -t, -je [e]
1. (filozófia) A semmi: a valaminek az ellentéte; a világban valamilyen változást okozó létezőnek hiánya.
2. A létező ellentéte és hiánya, a nem létező. Annyi, mint (a) semmi: értéktelen, jelentéktelen dolog; jobb a semminél: jobb, mintha egyáltalán nem volna; semmivé foszlik; semmi lesz; semmivé válik; semmivé tesz vkit, vmit: teljesen tönkreteszi, főleg erkölcsileg.  Hiszen semmivé lesz, ami semmi vala. (Csokonai Vitéz Mihály) Fölcsapok költőnek és Teremtek majd, a semmiből. (Arany János) Ez a fantom, amely most hatalmába kerítette, semmivé foszlik, amint a börtön kapuján kiteszi a lábát. (Kuncz Aladár)
3. <A számolásban: számérték nélküli mennyiség, szám(jegy); minden számérték hiánya. Tízből levonunk tízet, nem maradt semmi v. (a számolást tanulni kezdő iskolások nyelvében:> … marad semmi.
4. Az üres tér, a világűr.  Kiült a világnak szélire, S úgy lógatta lábát a fakó semmibe. (Vörösmarty Mihály) Rohanok egyedül határtalan síkon … hol a világnak vége van, s kezdődik az örökkétartó semmi. (Jókai Mór) Ahogy lehúnyom nehéz szemem … mozdulatlan álmodozva fekszem a semmiben. (Szabó Lőrinc) || a. A levegő, a messzeség. A semmibe réved; a semmibe bámul.  Állt Szalkay uram a toronyban, és nézte a semmit. (Gárdonyi Géza) Majd, mint aki készül valamire, szótlanul bámultam a semmibe. (Szabó Lőrinc)
5. A (halállal bekövetkező v. ritkábban egyéb) megsemmisülés; a nem létezés, nemlét. Semmibe foszlik.  Merre nehéz lábát leereszté, semmibe dőltek A hegyek és halmok, s a kellemes élet enyészett. (Vörösmarty Mihály) A halál… Életbefejezésnek látszik, beleomlásnak a fekete semmibe. (Gárdonyi Géza)
6. Rendkívül értéktelen, jelentéktelen dolog; olyasvalami, ami szóra sem érdemes. Amit mondtál, az semmi. A díjakat nem semmiért osztogatják. Ez még mind semmi, de … Egy nagy semmivel v. (ritka) egy semmivel kiszúrták a szemét: munkáját lebecsülve jelentéktelen dologgal akarják kielégíteni. (szójárás, gúnyos) Nesze semmi fogd meg jól: (látszólag valamit érő, de voltaképpen értéktelen ajándék, segítség).  Magam sorsa is bánt … de az mind csak semmi. (Arany János) Különben nem ér ez a sok beszéd egy semmit sem. (Tömörkény István) Ez a csöpp kis jószág, ez a semmi … micsoda zenebonát és zűrzavart tud támasztani. (Kosztolányi Dezső) || a. (Az) neki v. számára, előtte semmi: a) nem veszi figyelembe, közömbös neki, nem hat rá. Akármit mondok is, az neki mind semmi.  Külön amit végzett, az előttem semmi. (Arany János); b) a legnagyobb könnyedséggel elvégzi. Semmi volt neki öt kilométert gyalogolni. || b. <Összehasonlításban, állítmányként:> szóba sem jöhet, eltörpül mellette. Ez az eredmény semmi a tavalyihoz képest.  Ez aztán a hang, a kántoré otthon, az semmi. (Mikszáth Kálmán) A Bakony csak nagy rengeteg, de az semmi se a fővárosi bizottságok rengetegéhez képest. (Eötvös Károly) || c. <Megnyugtatásként, csitításként:> (no) semmi (az): nincs baj, nem kell vele törődni.  Tán fejérebb kenyérrel él fiad. De semmi az! csak add elém, anyám, Bármilyen barna is az a kenyér. (Petőfi Sándor) Semmi no! sebaj: Majd rám szorulsz még. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
7. (gyak. állítmányként) A társadalomban v. bizonyos más személy(ek) szempontjából értéktelen, jelentéktelen ember.  Oh még ma semmi, holnap szörnyű nagy! (Arany JánosArisztophanész-fordítás) Itt [a lapnál] a szerkesztő … egy nagy semmi. (Tolnai Lajos) Kicsinek, semminek és szerencsétlennek érezte magát, legutolsónak a városban. (Móricz Zsigmond)
8. Alacsony vagyoni és társadalmi helyzet. A semmiből fölemel vkit. A semmiből küzdötte fel magát.  Azok közé tartozott, akik a semmiből kapaszkodnak föl. (Tolnai Lajos)
Szólás(ok): ld. hűhó.
Szóösszetétel(ek): semmifajta.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT