salaktalan

Teljes szövegű keresés

salaktalan melléknév -ul, -abb
1. Salakot (1–2) nem tartalmazó, salaktól megtisztított <anyag>. Salaktalan fém, szén.
2. (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Érzéki indulat, szennyes gondolat nélkül való <lelkiállapot>.  A hamar föllángoló szív ritkán salaktalan kíváncsiságával gondolá: – Végre megláthatom az isteni Sárát, kinek szépségét ezerszer harsogtatta fülembe a hír trombitája. (Kemény Zsigmond) Tudna ő oda látni, tiszta, salaktalan érzéseivel, ahol a nyomorult élet önönmagának készíti a poklot…? (Tolnai Lajos)
salaktalanság.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT