rak
rak ige -tam, -ott, -jon
1. tárgyas <Különféle tárgyakat v. egységnek tekintett dolgot részenkint> egymás után tesz vhova. Fát, gallyat, rőzsét, szenet rak a tűzre, a kályhába, a kandallóba v. a kandallóra; a mérleg → serpenyőjébe rak vmit; vmit → zsebre rak; zsebébe rakta az apró holmikat. Az árut a földre rakták, rakjátok csak ide az asztalra a könyveket. Most minden kis kunyhó egy tündérpalota, Ha van honnan rakni a kandallóra fát. (Petőfi Sándor) Anyám folyvást tréfált, nevetett és rakta csészémbe a tej pilléjét. (Tolnai Lajos) Ir füvet fekélyes sebemre Megbékült szívvel raktam. (Ady Endre) Már hat nap óta fekszik az ágyban hanyatt, a mellére jégtömlőket raknak. (Nagy Lajos) || a. (tárgy nélkül) <Tűzre, tűzhelyre, kályhára> egymás után több darab tűzrevalót, tüzelőt helyez. Rakj még a kandallóra! Kinek kell rakni a tűzre? || b. tárgyas Nagy mennyiségben, bőségben, esetleg kérkedve tesz, helyez egymás után vhová vmit. Elébe rakta kincseit. Mellére rakta régi kitüntetéseit. Ha volna egy világom: mind elédbe Raknám. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Annyi csókot rak az orcájára, amennyi csak ráfér. (Jókai Mór) || c. tárgyas (konyhaművészet, bizalmas) <Ízes és gyak. tápláló anyagot vmely ételbe, az elkészítés utolsó mozzanataként> tesz. Almát, cseresznyét, káposztát, mákot, túrót rak a rétesbe; paprikát rak a levesbe; tejfelt rak a főzelékbe. || d. tárgyas <Több darabból álló v. több dolgot> áttekinthetőség kedvéért, elhelyezés, szállítás végett v. más célból elrendezve v. vmilyen rendbe egymás mellé tesz vhova. Rakja a kártyát: a) pasziánszozik; b) kártyát vet; egymásba, egymásra, egymás mellé rak vmit; rendbe rakja iratait; betűrendbe, időrendbe rakja a cédulákat; sorba rakja a könyveket; az edényeket a polcra, a süteményt a tálra rakja; helyükre rakja a bútorokat; mindent a helyére rak; képeket rak a falra; süteményt rak a tálra, virágot rak a vázába; a keze alá, a keze ügyébe rakja a szerszámokat; a fát a pincébe, a gabonát a csűrbe rakják; hajóra, kocsira vonatra rak vmit; az almát kosárba, a csokoládét dobozba rakják; barackot, szilvát, uborkát, zöldpaprikát rak az üvegbe. A salátát repülőgépre rakják, és Budapestre szállítják. Temérdek kincseit … egy szekérre rakta. (Sárosy Gyula) Ajándékot is ők valamennyit hoztak, Én kétfele raktam jóeleve aztat. (Arany János) Fogják azt az ágyat, fogják ezt a ládát. Rakják felfele arra a szekérre! (Móricz Zsigmond) || e. <Egyetlen tárgyat> ismételten ugyanarra a helyre tesz. Borogatást rak a torkára. || f. tárgyas <Egyetlen tárgyat vhova, kül. a már vmilyen céllal v. vmilyen rendben egymás mellé, egy helyre tett más tárgyakhoz> hozzátesz. Még ezt az inget is a szekrénybe rakom. Rakd a többihez! || g. tárgyas (bizalmas v. rosszalló) <Egy v. több személyt> vmely szállító eszközre mint gyengét, tehetetlent v. erőszakkal tehetetlenné téve, mintegy tárgynak, anyagnak tekintve helyez. A sebesültet hordágyra rakták. A csapatot vonatra rakták. A beteg gyereket autóra rakták.
2. tárgyas (bizalmas) <Kül. pénzt> összegyűjtés céljából gyakran, ismételten, szokásszerűen tesz, helyez vhova. Harisnyába, ládafiába, perselybe rakja a pénzét. A bankba rakja a pénzt. Nincs pénz …, az urak csak a biztosat szeretik, a takarékba rakják. (Kosztolányi Dezső) || a. (tárgy nélkül is) (ritka, bizalmas) (Pénzt) rak vmire: pénzét nyereség reményében vmire (ismételten) felteszi. Minden pénzét egy lóra rakta. Mindig rakott a lutrira. Öt forintjával rakta pénzét, hol a budai, hol a bécsi lottériába. (Mikszáth Kálmán) || b. tárgyas <Betűket, (írás)jeleket, ill. színeket> egymás után ír v. fest, tesz vhova. (ritka) Rakja a betűket: egymás után rója a betűket, lassan ír. Az „i” fölé mindenütt pontokat rak. Rakom ecsettel a színeket pazarul. (Gárdonyi Géza) [A nők] raknak-e számos pontot, gondolatjelet a hozzád intézett leveleikbe? (Krúdy Gyula)
3.* tárgyas (bizalmas, gyak. rosszalló) Vmit vhova tesz, kül. nyomatékos mozdulattal, kérkedve v. feltűnően, bántóan, esetleg illetlenül. Kezét csípőjére rakja; → kalangyába rakja a lábát; a lábát keresztbe rakja; az asztalra, székre rakja a lábát; kezét vkinek a vállára rakja; ékszert rak magára; kalapot, kendőt rak a fejére; pápaszemet rak az orrára. Ne rakd ide a kezed! Mit rakod ide ezt a könyvet? Minden cicomát magára rak. Minden vasárnap fülébe rakja a függőjét. A fényképet mindjárt a falra rakta. A mézes szívet a falu szeme elé az ablakba rakta. Csípődre raktad a kezeidet és kifakadtál. (Mikszáth Kálmán)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
4. Vmit vmibe rak: vminek részeit úgy helyezi sorra egymás mellé v. egymásra, hogy belőle vmely forma v. nagyobb egység, halmaz legyen. Kupacba, máglyába, rétegekbe rak vmit; asztagba, boglyába, kalangyába, kazalba, keresztbe, kévébe rakja a gabonát. A bálákat halomba rakták. A forintosokat oszlopba rakja. A fegyvereket kúpba rakták, és a hidegben darabig ácsorogtak. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas <Hajat vmilyen formába> elrendez. Csigákba, fürtökbe, hullámokba, kontyba koszorúba rakja a haját.
5. tárgyas (tárgy nélkül is) (népies, régies) <Növényt> termelés céljából egymás után a földbe helyezve ültet. Szőlőt rak. Májusban rakják a krumplit. Fészekbe rakják a burgonyát. Megyünk rakni. Legjobb akkor rakni szőlőt, ha piros tavaszra már Eljött a nyalánk kígyókat faldosó fejér madár. (Csokonai Vitéz Mihály)
6. <Szállító v. más nagyobb eszközt, készüléket, edényt> apróbb dolgok v. darabos anyagok sorozatos rá- v. belehelyezésével fokozatosan megtölt. Rakják a hajót, a kocsit, a kosarat; rakja a kályhát, a tüzet: sűrün egymás után tüzelőt tesz a kályhára, a tűzre. || a. (határozói igenévként) (átvitt értelemben is) rakva (van) vmivel: tele (van) vmivel. Kabátja rakva érdemjelekkel. Az asztal rakva van minden jóval. Teste sebekkel rakva. Ismerjük ezen … vígjátékát Fáynak, mely rakva eredeti … ötletekkel. (Vörösmarty Mihály) Köröskörül a ház rakva káddal, üsttel. (Arany János)
7. tárgyas Terhet jelentő súlyos tárgyat <emberre, állatra> tesz. Bilincset raktak a betörőre. Igát raktak az ökrökre. || a. tárgyas (átvitt értelemben) Vmit v. (ritka) vkit vkire v. vkinek a vállára rak vmely tehernek, feladatnak, esetleg személynek a vállalására, elviselésére kényszerít vkit. Nehéz feladatokat, terhes megbízást rak vkinek a vállára. Az élet sok szenvedést rakott a vállára. A kötelesség olyan terheket rakott vállaira, melyek most a sírást sem engedik meg. (Vas Gereben) Utólszor raktak katonákat, Pandúrt s vérebeket nyakunkba. (Ady Endre)
8. (bizalmas) Vmibe rak vkit, vmit: vmit rendsz. hosszadalmas v. bonyolult módon ráad vkire, vmire, abba belehelyez vkit, vmit. A gyereket tisztába rakja. Törött lábát gipszbe rakták.
9. Petét, tojást rak: némely állat) magából petét, tojásokat bocsát ki.
10. tárgyas <Néhány szókapcsolatban:> Óvatosan elhelyez. Lépet, tőrt rak.
11. tárgyas (átvitt értelemben, rosszalló) Vmibe rak: <egy v. több gyengébb képességű személyt társadalmi befolyása v. hatalmi helyzete révén> vmely hivatali állásba juttat. Főispán korában minden pereputtyát jó állásokba rakta. Állt ugyan egynehány híve Csórinak ott | (Akiket az napon hívatalba rakott): | De azok, a pártos ellenség láttára, Levegőbe tűntek, mint a könnyü pára. (Arany János) || a. (átvitt értelemben, bizalmas v. rosszalló) <Vmely jelentéktelenebb, kisebb helyre, alacsonyabb állásba> (át)helyez vkit. Falura, tanyára rakták. Büntetésképpen alacsonyabb beosztásba rakták.
12. tárgyas Anyagának, elemeinek egymáshoz helyezésével, gyak. összeillesztésével csinál, készít, épít vmit. → Magasra rak; falat, házat, kályhát, kéményt rak; boglyát; máglyát, töltést rak; fészket rak: a) <madár> fészket csinál, épít magának; b) (átvitt értelemben, költői) megtelepszik, otthont alapít; tüzet rak: kellő mennyiségű tüzelőt bizonyos rendben egymásra helyez és meggyújt. Nádból rakott fedelet a kunyhójára. Hozzá is fogának magos Déva várhoz, | Kit délelőtt raktak, délután megomlott, Kit délután raktak, az éjjel megomlott. (népköltés) A bontást március közepén kezdték meg, és júniusban még derékig sem ért a fal, amelyet raktak. (Gárdonyi Géza) Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. (József Attila)
13. tárgyas <Néhány állandósult kapcsolatban.> Rakja a lábát: <ember, állat, kül. szarvasmarha> vhogyan lépve megy, jár, lépeget; óvatosan rakja a lábát; (népies) rakja a szót: hosszadalmasan, szót szóhoz fűzve, kül. a szóban forgó dolgot, ügyet tódítva beszél; lassan, szépen rakja a szót; rakja a táncot: heves jó kedvvel, szaporán táncol; ropja, járja a táncot. Toldi pedig rakta ugyancsak a táncát, Verte a fejével a mestergerendát. (Arany János) Már delet is harangoztak, [de a pap] … még mindig rakta az igét. (Jókai Mór) || a. tárgyas (odaértett tárggyal) (népies) Rakja: a) lelkesedéssel táncol; ugyancsak rakja. Hej! be tüzes nyalkán rakja Ez a legény s leányzó. (Szigligeti Ede); b) (ritka) a dolgot tódítva, szaporán beszél. Ez cifrán rakja – szólt a vastag táblabírák egyike. (Eötvös József)
14. tárgyatlan (népies, bizalmas) Vmire, vmi közé rak: <fenyegetésben> ütéseket mér vmely testrészre. Ha kikapom a kardomat, ugyan a hátadra rakok a lapjával. (Jókai Mór)
15. tárgyas (átvitt értelemben, ritka, rosszalló) Vkire, vmire rámond vmit, gyak. alaptalanul. Vö: rárak (3). Jól lehordott, mindent rám rakott.
Szólás(ok): ld. él [2], szarv.
Igekötős igék: alárak; átrak; berak; belerak; egyberak; elrak; felrak; félrerak; helyrerak; hozzárak; iderak; kirak; körülrak; közberak; különrak; lerak; megrak; mellérak; odarak; összerak; rárak; széjjelrak; szétrak; telerak; végigrak; visszarak.
rakatlan; rakható; rakó.
