rút
rút melléknév és főnév
I. melléknév -ul, -abb (választékos)
1. Az ember szépérzékét erősen sértő, nagyon csúnya, formátlan, csúf. Rút alak, arc, ember. Szóláshasonlat(ok): rút, mint az → ördög. A belső város nem szép, a külső rút … és sáros. (Mikes Kelemen) Csak rázta a nagy rút fejét. (Mikszáth Kálmán) Korcs és rút kis eb volt. (Kosztolányi Dezső) Rút udvarba fordultak be. (Babits Mihály) || a. (ritka) Mocskos, piszkos, ronda (2). Sártól rút öltözet.
2. <Érzelmi színezettel:> nagyon kellemetlen, visszataszító, utálatos. Rút betegség, idő, sár. Megölte valaki magát, Az hozta ezt a rút időt. (Petőfi Sándor) De jó most elfeledni, hogy Az élet rút és vad dolog. (Tóth Árpád) [Juhász Gyuláról való nóta.] Hát huszonöt év rút robotja kellett Szép, szűz szándékok postakocsiján, Hogy egy ital bor légyen áldomása? (József Attila) || a. (ritka) Fülsértő, durva, kellemetlen (hang). Rút ének(lés), zene.
3. Az erkölcsi érzéket, fölfogást, durván sértő; felháborító, aljas. Rút beszéd, cselekedet, cselszövés, hálátlanság, önzés, szokás, tréfa, viselkedés; rútul bánik vkivel; rútul becsap vkit; rútul hálál meg (→ meghálál) vmit. Kegyelmed énvelem rútúl bánt. (Csokonai Vitéz Mihály) Te hinted csendes napjaink közé a rút hasonlás [= meghasonlás] magvait. (Vörösmarty Mihály) Boszúld meg rút, erőszakos halálát. (Arany János–Shakespeare-fordítás) || a. (ritka) Szégyenletes. Rút vereséget szenved. || b. (választékos, költői) Rútul: nagy mértékben és kellemetlen módon; csúnyán. Rútul csalatkozott benne. Az idő a szegény jó asszonyt Megviselte rútul. (Petőfi Sándor) A kutya májbaj rútul elcsigázott. (Tolnai Lajos)
II. főnév -at, (-ja)
1. (művészettörténet) A rút: esztétikai kategória: az, ami nagyfokú visszatetszést kelt; a szép ellentéte. Éles szemek … figyelmetessé [= figyelmessé] tettek a | szépre, úgy mint a rútra. (Katona József) Szépre, rútra … gondot Nem tarthatnak szemeid, | Szent Igazság. (Kölcsey Ferenc)
2. (ritka, választékos) Rút (I. 1) személy, ritk. dolog. Még a rútak is eljöttek. || a. (ritka, választékos) Vkiknek, vmi(k)nek a rútja: közülük, belőle a csúnyább(ak). Nekünk csak a rútja jutott.
