ruhanemű
ruhanemű főnév -t, -ek [e] v. -k, -je [e]
Általában a ruházathoz tartozó, öltözékként viselt holmi; ruhaféle. Az útra bőségesen fölszerelték magukat ruhaneművel. A parasztkereskedő bizonyos cikkeket teljesen kizárt érdeklődéséből, … a ruhanemű …, fűszer, vas, ezek nem jutnak el a paraszt-kereskedelem körébe. (Móricz Zsigmond) || a. Szövött v. kötött anyagból készült ruhadarab. Alsó ruhaneműje már nagyon szakadozott.
ruhaneműs.
