rugany
rugany főnév -t, -ok, -a (elavulóban)
Csigavonalban, csigamenetűre meghajlított rugalmas fém v. huzal (főként ülő és fekvő alkalmatosságokban); rugó. A hintó ruganya meglazult. A foszlott ülésből kiállnak a ruganyok. Még az ülésre is leült, hogy kipróbálja a ruganyt. (Kosztolányi Dezső)
ruganyoz.
