rovat
rovat főnév -ot, -a
1. <Vmely vonalozott jegyzéken, kimutatáson, táblázaton, üzleti könyvben> párhuzamos vonalakkal határolt, bizonyos rendszerezett adatokat feltüntető v. ilyenek bejegyzésére való rész. Keskeny, széles rovat; kitöltött, üres rovat; bevételi, kiadási rovat; → követel rovat; → tartozik rovat; az anyakönyv, az iskolai bizonyítvány, a főkönyv rovatai; → kitölt vmely rovatot. Beírja az adatot a megfelelő rovatba. Kitölti a kérdőív rovatait. A fiatal magyarnak semmije sincs, tehát egész nyugodtan beírhatom minden rovatba: a kabátokhoz, ruhához, fehérneműhöz, egyszóval mindenhez. (Kuncz Aladár)
2. (közgazdaságtan, pénzügy) (Költségvetésből gazdálkodó v. önálló elszámolást folytató vállalat, intézmény pénzgazdálkodásában) bizonyos összeget kitevő és meghatározott célra felhasználható, ill. meghatározott forrásokból befolyó tételek összessége. Költségvetési rovat; a 02-es rovat terhére alkalmaz vmely intézmény vkit.
3. <Újságban, folyóiratban> egy-egy tárgykörbe tartozó közleményeknek rendsz. címmel megjelölt külön helye, ill. csoportja. Állandó, alkalmi, időszaki rovat; gazdasági, irodalmi, levelezési, női, színházi rovat. Nem tudnál-e valami külföldi könyvismertetést ütni össze az illető rovat számára? (Arany János) A jelentékenyebb lapoknál ezt a rovatot … jeles írók vezetik. (Ambrus Zoltán) A hírlapírásban szerették a közgazdasági és szociológiai rovatot … (Krúdy Gyula)
4. (elavult) Szilárd testbe bemetszett, bevésett kis mélyedés, barázda, vonás; bevágás, rovátka. A refectorium ajtaján rovattal jegyzé meg azon két leánynak magasságát. (Kemény Zsigmond) A faretesz a rovatból kibillen, s a szoba föltárul. (Kemény Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): 1. rovatbeállító; rovatcím; rovatfej; 2. asszonyrovat, gyászrovat; gyermekrovat; tárcarovat.
