rovás
rovás főnév -t, -ok, -a
1. A ró igével kifejezett cselekvés, eljárás; az a tény, hogy vki ró (vmit), ill. az a cselekvés, hogy vmit rónak; fába v. más kemény anyagba való bemetszés, bevágás, kül. bizonyos (írás- v. szám)jegyek bevésése. Betűk, számok rovása. A rovásban kicsorbult a kése. Kőbe való rovással bajlódott.
2. Ennek eredménye: fába, kőbe bemetszett, bevésett egyenes v. félkör alakú vonalakból álló ábra, (betű)jel, írás vminek a feljegyzésére v. díszítésére. Rovás van a kapu félfáján. A rovást sillabizálja. Alszik az én szolgám, Etele hős, mélyen: | Most kell, hiu álmát hogy jobbra cseréljem … Itt az idő, hogy már birodalmát bírja, Miképen öröktől ez meg vagyon írva, | Mély titku rovással, fent a Világfáján. (Arany János)
3. (népies, régies) Vminek, rendsz. vmely számnak, összegnek, hitelnek v. adósságnak ily módon való adatszerű feljegyzése. Rovásra → szed; rovásra → tesz, vesz vmit. A pásztorok rovásra vették a birkák számát, az elhullottakat és a szaporulatot. Hej! kocsmáros, hova lett kend? | Furcsa rovás megy odabent. | Hiba van a kréta körűl: Egyet felír, kettőt törűl. (Arany János) Nem ménes, nem csürhe az ember, hogy rovásra vegyék, számon kísérjék. (Eötvös Károly) || a. (átvitt értelemben) <Főként állandósult szókapcsolatokban:> vmely mások által elkövetett hibának, helytelen cselekedetnek, le nem törlesztett adósságnak nyilván-, számon-, emlékezetben tartása. Rováson van vmi: mint vkinek tartozását, hibáját, vétkét, bűnét számon tartják. Sok van (már) a rováson v. sok van vkinek a rovásán: a) sokkal tartozik már vhol vkinek; b) már sok helytelen cselekedet, hiba, bűn terheli. Sok van a rováson, érezi szükségét, Hogy megkoronázza hazadott hűségét. (Arany János)
4. (átvitt értelemben, régies) (Vmely módon nyilvántartott, feljegyzett, számba vett) adósság, tartozás, hitel. Rovásra árusít, mér, fogyaszt, vásárol vmit. Be-benézök a bugaci csárdába, Öszöm, iszom kedvem szerint rovásra. (Petőfi Sándor) Fűnek, fának adós, mindig járnak rá a rovással. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, régies) Rovásra v. vkinek, vminek a rovására: vkinek, vminek a számlájára, terhére. Az én rovásomra fogyasztott, vásárolt. A jövő év rovására dobzódott a renyhe szegény. (Jókai Mór) || b. (átvitt értelemben) Vkinek, vminek a rovására: kárára, hátrányára. Mit találtak ki már megint az én rovásomra? A te rovásodra nevettek. Távoli falvakba kellett sietnie, s az éjszakával toldani meg a napot, hogy a gyaloglás a munkaidő rovására ne essen. (Móricz Zsigmond)
5. (építészet) Egymással szögben találkozó gerendák összeerősítésének egyik módja.
6. (iskolai) A tanulónak vmely tantárgyból tanúsított elégtelen előmeneteléről v. az iskolai törvényeket sértő magatartásáról szóló, az intőnél súlyosabb írásos figyelmeztetés (a szülők számára) az első v. harmadik negyedév végén; rovó. Sok rovás volt negyedévkor. Rovást kapott latinból.
Szóösszetétel(ek): 1. rovásbetű; rováspálca; rováspénz; 2. bűnrovás; dögrovás.
rovásos.
